Gyógyít és bizalmat épít a Katolikus Karitász orvosmissziója

Egy sűrű hét után is vállalja a 8-10 órás utakat dr. Pósz Zoltán, az orvosmisszió nyíregyházi tagja.

– Munkánk értelmét, küldetésünk létjogosultságát igazolja, hogy évente több száz külhoni magyar jön el örömmel vizsgálatainkra. A legszegényebb és legnehezebben megközelíthető határon túli magyarlakta területekre visszük el a prevenciós szűréseket, olyan településekre, apró falvakba, ahol az európai szintű egészségügyi ellátás még mindig csak álom – mondta el dr. Pósz Zoltán, a Katolikus Karitász orvosmissziójának nyíregyházi tagja.

– Egy kárpátaljai kismama mesélte nekem, hogy terhessége utolsó tri-meszterében járt, amikor szülészorvosa azt mondta neki, hogy a magzata szívhangja rossz, ezért valószínűleg császármetszést kell végezni 2 nap múlva, majd a rossz hírt követően hazaengedte orvosa. Abban az esetben, ha valóban probléma merül fel a magzati szívhanggal, azonnal be kell avatkozni, mert a gyermek élete foroghat kockán, ennek ellenére a doktor bizonytalanságban hagyta a 38 hetes várandóst, nem erősítette meg újabb vizsgálatokkal a diagnózist, ami óriási szakmai hibának számít. Itthon nem tudok elképzelni hasonló esetet. Szerencsére sem az anyának, sem a magzatnak nem lett semmi baja, azonban adódik a kérdés: hogyan érezhetnék magukat biztonságban a betegek odaát, ha mindennaposak az ilyenféle történetek? – tette fel a kérdést dr. Pósz Zoltán nyíregyházi szülész-nőgyógyász, endokrinológus.

Régi, de máig igaz tézis az orvoslásban, hogy a gyógyulás folyamata az orvos-beteg kapcsolatra, a köztük lévő bizalomra épül. A betegnek hinnie kell orvosában, elfogadnia és betartania az előírt terápiát, míg a gyógyító felelősséggel tartozik pácienséért. Az orvosszakma társadalmi megbecsültsége is ezen az ősbizalmon áll vagy bukik.

Kárpátalján azon túl, hogy számtalanszor leírták, mekkora szegénységben és elmaradásban élnek az emberek, az európai szintű egészségügyi ellátás továbbra is csak álom északkeleti szomszédainknak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az elmúlt 5-10 évben egyházi kötődésű karitászok, önkéntesekből álló magyar orvoscsoportok garmadája karolta fel a határainkon túl élők egészségügyi biztonságát, házhoz viszik a szűrővizsgálatokat.

A Katolikus Karitász orvosmissziója 2016-ban indult el, azóta rendszeresen toboroznak orvosokat a humanitárius szervezetbe, jelenleg 60 tagot számlálnak. A koronavírus-járvány megjelenéséig havonta legalább egyszer el is jutott a segítség Kárpátaljára, a Vajdaságba, Erdélybe. A pandémia miatt egy kis szünetre kényszerülnek, de reményeik szerint ősszel ismét útnak indulhat a csapat.

Itt jön a képbe dr. Pósz Zoltán, aki bő két évvel ezelőtt a Kossuth rádióban hallott először az orvosmisszió munkájáról, s mivel akkortájt indultak el a karitász prevenciós szűrővizsgálatain belül a nőgyógyászati szűrések, úgy gondolta, szakorvosi tudása az orvosmisszió hasznára lehet. Nem mellékes szál, hogy római katolikus vallásgyakorlóként jól ismeri a közösséget, és rajta kívül a szintén nyíregyházi dr. Bogdán-Rajcs Edit szemész szakorvosjelölt is régóta oszlopos tagja a csapatnak, megvolt tehát az összekötő kapocs az önkéntességhez.

Több száz óvodás és iskolás látásvizsgálatát, a felnőtt lakosság belgyógyászati szűrését végezte el az elmúlt néhány évben a karitász orvoscsapata.

Nem kell lasszóval fogni az embereket a szakorvosi vizitre, örülnek, hogy az alapvető vizsgálatokhoz (vérnyomás-, vércukormérés, EKG) kényelmesen és díjmentesen hozzáférnek, kétévente kontrollra is elmehetnek. Kárpátalján sokszor a kisgyerekek sem kapják meg időben az alapvető orvosi ellátást, rengeteg kisgyereknek rossz a látása, szemüveg nélkül járnak iskolába, „vakoskodnak”. Több száz szemüveg talált gazdára a karitásznak köszönhetően, azoknak segítettek, akik ¬rossz anyagi körülményeik miatt igen nehezen jutnak el a szakorvoshoz.

– És ha el is jutnak, akkor is nagyon sok negatív tapasztalatról számolnak be a betegek. Olyan, mintha odaát nem lennének standard kezelési módok, betegellátási protokollok, s míg itthon minden szakterületen együttműködnek orvosaink, átadják egymásnak a tudást – hiszen ez a gyógyítás fejlődésének a záloga –, addig Ukrajnában jellemzően nem osztják meg tapasztalataikat egymással az egészségügyi szakemberek, nem tartanak konzultációkat, nem működnek együtt a praxisok. Mindennek egyszerű oka van: a pénz. Ugyanis akivel elégedett a beteg, annak „meghálálja” munkáját. Sokszor az a benyomásunk, Ukrajnában az érzi az egészségét biztonságban, akinek pénze van. Itthon evidens, hogy a kórházi ellátás során a beteg gyógyszereket kap, ott nem. A betegnek meg kell vennie és magával kell vinnie a készítményt, különben nem jut hozzá a gyógyszeréhez – osztotta meg a határon túli pácienseitől hallott tapasztalatokat dr. Pósz Zoltán. Hozzátette, a betegek kiszolgáltatottságához az ellátórendszer fejletlensége mellett egyes helyeken a rendelők hiányos felszereltsége is hozzájárul.

– Húsz településből jó esetben egynek van korszerű háziorvosi rendelője, amelyben az alapvető eszközök rendelkezésre állnak. Ha szerencsénk van – úgy, mint legutóbb Visken volt –, és jó a kapcsolat a helyi polgármesterrel, akkor a rendelésünk idejére megkaphatjuk a helyi háziorvosi rendelőt. De nem esünk zavarba akkor sem, ha egy iskolai tantermet „rendezünk át” a vizsgálatok idejére. Emlékszem, az elején nőgyógyászati vizsgálóágyunk sem volt, ahhoz, hogy professzionálisan elvégezzem a szűréseket, a Katolikus Karitász vett egy szétszerelhető vizsgálóágyat, s azt visszük magunkkal, én pedig beruháztam egy ultrahangkészülékre. Szerencsére ma már két mikrobusznyi felszereléssel indulhatunk útra. Köszönet jár a cégeknek, szponzoroknak a felajánlásaikért – fűzte hozzá a szülész-nőgyógyász, aki itthon is sokat dolgozik, és háromgyerekes családapaként szakít időt a „küldetésre”. Talán azért is, mert nagykárolyiként úgy érzi, „tartozik ennyivel” a határon túli magyaroknak.

A koronavírus-járvány miatt jelenleg szünetet tart az orvosmisszió, sajnos, épp azokban az országokban tombol július közepén a járvány, ahová programjuk szól. Így egyelőre bizonytalan, mikor pótolhatják a menetrend szerinti szűréseket a legnehezebben megközelíthető és legelhagyottabb külhoni magyarlakta területeken.

Képek: archív, Katolikus Karitász/Vermes Tibor

Forrás: SZON

A+ A-

1111 Budapest, Bartók Béla út 30. Telefon: +36 1 372 0910

E-mail: office@caritas.org.hu Raiffeisen Bank 12011148-00124534-00100008


Adatkezelési tájékoztató